• Blumhardt - Két megtérés.png
  • Bohren - Alkalmas ruhát a mennyországhoz.png
  • Cry for help.png
  • Csalódunk - Farkas József.png
  • Gogol-revizor.png
  • Kert-Gecsemáné.png
  • Mi pompásabb az aranynál.jpg
  • Pascal - A földi dolgokat ismernünk kell.png
  • Rilke - A múlt hamis.png

Zsoltárok könyve

Mi imádkozunk, az Úr pedig szól. Nem mindig szól, de néha igen. Ezek ritka, életünk legértékesebb pillanatai. Nem mindenkihez szólja az Úr ugyanazt. Ha nekem azt mondta: Ültess egy almafát!, akkor Neked talán azt fogja mondani, hogy hozz egy vödör vizet, amivel megöntözheted... Az Úr nem "tömegkommunikációt" használ, hanem egyenként súgja a fülünkbe az Ő nagy, világmegújító üzenetének a részleteit.

Ebbe a csokorba a Zsoltárok könyve olvasása közben született gondolatokat gyűjtöttem, kedvcsinálónak. 

Zsoltárok 66 - Örülni megyünk a templomba

1 Az éneklőmesternek, zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh, te, egész föld!

2 Énekeljétek az ő nevének dicsőségét, dicsőítsétek az ő dicséretét!

3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid!

A te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

4 Az egész föld leborul előtted, énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

 

5 Jöjjetek, és lássátok az Isten dolgait! Csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át, ott örvendeztünk őbenne.

7 Aki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

 

8 Áldjátok, népek, a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát!

9 Aki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

 

10 Mert megpróbáltál minket, oh, Isten, megtisztítottál, amint tisztítják az ezüstöt.

11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk, de kihoztál bennünket bőségre.

 

13 Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 amelyeket ajakim ígértek, és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Hizlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jó illatú áldozatával, ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

 

16 Jöjjetek el, és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek, miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.

(Zsoltárok 66)

 

„Örvendezz Istennek, oh, te, egész föld!” Így kezdődik ez a zsoltár. És Karácsonykor Gábriel arkangyal is így üdvözli Máriát: „Örülj, aki örömben részesültél!”, az angyalok is ezzel az üzenettel érkeznek a pásztorokhoz: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában” (Lk 2,10-11). Pál apostol is mond ilyet: „Hiszen az Isten országa ... igazság, békesség és öröm a Szentlélekben” (Róm 14,17).

 

Isten országa öröm! Isten országa az, amikor Isten szabadítása, áldása betör a mi földhözragadt életünkbe, és megvidámít, éltet, bátor szívet ad nekünk. Amikor életre kelt valami lényegeset bennünk, amikor minket magunkat életre kelt. És nem hagy a halálban, hanem már most ad valami picike kis zálogot abból, ami az örök élet. Kóstolót a Szentlélek öröméből, igazságából és békességéből.

Zsoltárok 65 - Az Édenkert helyreállítása

1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.

2 Téged illet a dicséret,

ó, Isten, a Sionon!

Neked teljesítik a fogadalmakat.

3 Te hallgatod meg az imádságot,

hozzád fordul minden ember.

4 Erőt vettek rajtunk a bűnök,

de te megbocsátod vétkeinket.

 

5 Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz,

hogy udvaraidban lakozzék.

Hadd teljünk be házad javaival,

templomod szentségével!

 

6 Félelmet keltve, de igazságosan válaszolsz nekünk,

szabadító Istenünk!

Benned bízik mindenki a föld széléig

és a messzi tengereken,

7 aki hegyeket hoztál létre erőddel,

és hatalmat öltöttél magadra,

8 lecsillapítottad a tengerek zúgását,

hullámaik zúgását,

a nemzetek háborgását.

9 Ezért félnek jeleidtől még a föld határain lakók is.

Kelet és nyugat tájait ujjongásra indítod.

 

10 Gondoskodsz a földről, megöntözöd,

nagyon meggazdagítod,

Isten patakja tele van vízzel.

Gabonával látod el az embereket, így gondoskodsz a földről.

 

11 Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted,

záporesővel porhanyítod, növényzetét megáldod.

12 Megkoronázod az évet javaiddal,

és nyomaidon bőség fakad.

13 Legelők sarjadnak a pusztán,

ujjongás övezi a halmokat.

14 Nyájak lepik el a legelőket,

a völgyeket gabona borítja,

ujjonganak és énekelnek

 

(Zsoltárok 65).

 

Termékenység-istenek. Voltak, és vannak mind a mai napig. Az emberiség mindig hajlamos volt bevetni mindenféle praktikákat, hogy többet teremjen a föld, hogy több gyereke szülessen. Az ókorban elég brutális szokások uralkodtak ezen a téren. Ma inkább vegyszerekhez, mindenféle technológiához nyúlunk. „Fenntarthatóan”…

 

A vallásról meg azt gondoljuk, hogy az valami érzés. Hogy az arra való, hogy az ember lenyugodjon. Pedig a Szentírás másképp gondolkodik erről. Tegnap lelkészszentelésen jártam. A lelkészek nagyon szép esküben ígérték meg, hogy a Szentírást fogják követni, tanulmányozni, hirdetni.

 

Hát, a Szentírás pedig egy kerttel kezdődik, egy kert áll az epicentrumában, és egy kerttel zárul. Az Édenkert a teremtés első pillanata. Termő gyümölcsfákkal, ehető növényekkel, négy folyóval, amely az élet fája mellől ered. Az embert pedig Isten „művelni és őrizni” helyezte bele a kertbe. „Uralkodni”, a másik történet szerint. Vigyázni rá, hogy gyarapodjon, biztonságban legyen.

Zsoltárok 64 - Panasz a rosszakarók miatt

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

2 Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom!

Az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet!

3 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől,

a gonosztevőknek gyülekezetétől!

4 Akik megélesítik nyelvüket, mint a szablyát,

irányozzák nyilukat, keserű beszédüket,

5 hogy lövöldözzék titkon az ártatlant.

Nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

6 Megátalkodottak gonosz szándékukban,

megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon,

mondják: Ki látja őket?

7 Álnokságokat koholnak, a kikoholt tervet végrehajták.

Mindenikük keble és szíve kikutathatatlan.

 

8 De meglövi őket az Isten, hirtelen nyíl üt rajtuk sebet.

9 És megejtik őket, a nyelvük lesz ellenük.

Iszonyodik mindenki, aki őket látja.

10 Akkor megfélemlenek mind az emberek,

hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

11 Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül,

és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

(Zsoltárok 64)

 

Most egy lelkész előtt kell tisztelegnem. Így, ahogy mondom, egy perces, vagy akár egy órás néma felállással.

 

Nemrég olvastam felőle, hogy itt kellett hagyja gyülekezetét, hazaköltözött szülővárosába. Ma megtudtam, hogy a palástját is elveszítette.

 

Feketébe öltözöm, és megemlékezem róla. És három elődjéről, akik az elmúlt tíz évben pontosan ugyanígy jártak ugyanabban a gyülekezetben. Vannak ugyanis gyülekezetek, amelyek megemésztik lelkipásztoraikat.

Zsoltárok 62 - Kit szeretsz, amikor minden összeesküszik ellened?

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.

2 Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged. Téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize,

3 hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél. Az én ajakim hadd dicsérjenek téged!

5 Áldanálak ezért életem fogytáig, a te nevedben emelném fel kezeimet.

6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam.

7 Ha reád gondolok ágyamban, őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem,

8 mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem, a te jobbod megtámogat engem.

10 Azok pedig, akik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

12 A király pedig örvendezni fog Istenben. Dicséri őt mindaz, aki őreá esküszik, mert bedugatik a hazugok szája (Zsoltárok 63).

 

A Károli fordítást hozom most. Mert a múlt héten még szárazság volt, hőség, most pedig esik az eső. A múlt héten a Károli fordítás szerint kezdtem imádkozni, amikor már attól féltünk, minden növény kiszárad itt a kertben, most pedig esik az eső. Létezik ez, hogy egy jövőben bekövetkező eseménnyel indokoljuk a múltbeli döntésünket. Intuíció. Ihlet. A Szentlélek tanácsa.

 

Dávid is valahogy így imádkozik a pusztában. Azért imádkozik így, mert Isten meg fogja hallgatni. Mert Isten meg fogja cselekedni, amit megígért. Az ember egész életét átalakítja az, amiről sejtése van, amit megértett, meghallott Isten ígéreteiből.

 

Miféle ez a puszta? A mi életünkben is vannak puszták. És most kifejezetten olyan pusztákra gondolok, amikor nem „endogén depresszióban” szenvedünk. Azt mondják, létezik olyan sivár lelkiállapot, amit nem külső hatások váltanak ki, hanem valahogy egyszerűen, minden ok nélkül, belülről kezd kiszáradni az emberi lélek. Bizonyosan van ilyen is, de én azt mondom, hogy legtöbbször be lehet azonosítani a külső hiányokat. Az embernek egész egyszerűen szüksége van bizonyos „forrásokra”, hogy ki ne száradjon. És ha ezekből akár csak egyet is megvonnak tőle huzamosabb időre, akkor elkezd a lélek sorvadni.

Zsoltárok 62 - Egyszer szólt az Isten, és kétszer hallottam meg

1 A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.

2 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.

3 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.

4 Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés!

5 Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.)

 

6 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.

7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.

8 Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.

9 Bízzatok benne mindenkor, ti, népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.)

10 Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik.

11 Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el!

12 Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő;

13 nálad van, Uram, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.

(Zsoltárok 62)

 

Egy dal jut eszünkbe erről: „Rejts most el a szárnyad alá… Szívem nem fél, benned remél… Csak Istenben bízz én lelkem, mert Ő él, nagyobb mindennél…”

Free Joomla! templates by Engine Templates