1 Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús miatt énekelt az Úrnak. 2 Uram, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem, 3 hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán, szét ne szaggassanak menthetetlenül. 4 Uram, Istenem, ha ilyeneket tettem: ha álnokságot követtem el, 5 ha rosszul bántam jóakarómmal, ha kifosztottam, aki ok nélkül bántott, 6 akkor ellenség üldözzön és érjen utol engem, tiporja földre életemet, tapossa porba dicsőségemet! (Szela.) 7 Uram, lépj elő haragodban, szállj szembe dühös ellenségeimmel! Kelj föl, szolgáltass igazságot nekem! 8 Gyülekezzenek köréd a népek, te pedig foglalj helyet fölöttük a magasban! 9 Az Úr ítéletet tart a népek fölött. Adj nekem igazat, Uram, hiszen igaz és feddhetetlen vagyok! 10 Vess véget a bűnösök gazságának, és bátorítsd az igazat, szívek és vesék vizsgálója, igazságos Isten! 11 Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. 12 Igaz bíró az Isten, olyan Isten, aki mindennap büntethet. 13 Már megint kardját élesíti a gonosz, íját feszíti, és céloz. 14 Pedig őt találja el a halálos fegyver, a tüzes nyilak, amelyeket készít. 15 Ha rosszakarat fogan meg benne, nyomorúságot hordoz, és csalódást szül! 16 Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, melyet készített. 17 Visszahárul fejére a nyomorúság, erőszakossága saját fejére száll. 18 Hálát adok az Úrnak, mert igaz, zengem a felséges Úr nevét. (Zsoltárok 7)
Ki lehet vajon ez a benjámini Kús? Nem maradt fenn róla elbeszélés a Bibliában. Csak következtetni tudunk. Kusitáknak, kúsiaknak az etiópokat nevezték. Hogy lehet valaki egyszerre benjámini és etióp? Úgy, hogy valószínűleg betelepülő volt. Akkoriban pedig hatványozottan úgy működött a társadalom, ahogy azt Ruth története mutatja. Egy területet uralt egy adott törzs, egy család, és erre fegyverrel, minden eszközzel vigyáztak. Nem engedtek oda csak úgy idegeneket. A termőföldet eladni nem volt szabad, még másik családnak sem volt szabad hosszabb időre átadni. Jött aztán valaki, akinek megszűnt a megélhetése egy idegen országban, és akkor meg kellett alázkodnia, a végsőkig. Szinte úgy kellett igazodnia az ott lakókhoz, mint egy kutyának. Akkor, talán, volt esélye, a sokadik generációnak, hogy alávetett helyzetben, de mégis köztük élhessen.